9. A kisgyermekes anyák helyzete a magyar munkaerőpiacon

A kutatás harmadik pillérét a celldömölki anyák munkaerőpiaci helyezete adja. A téma kapcsán először a magyarországi viszonyokról szóló szakirodalmakba pillantunk be. Majd ehhez viszonyítva tárjuk fel a helyi anyák és a helyi munkáltatók nyilatkozatai alapján a celldömölki lehetőségeket, nehézségeket.
Dobrev Klára Anyák a munkaerőpiacon címmel írt tanulmánya egy ördögi körre hívja fel a figyelmünket. Köztudott, hogy ma nagyon kevés kisgyermekes anya dolgozik az országunkban. Sokan ezt így látják természetesnek, hiszen a hagyományos konzervatív családmodell még ma is él a hazai közvélekedésben. Ennek 30 évvel ezelőtt létjogosultsága volt, hiszen akkor ott született több gyermek, ahol az édesanya nem dolgozott. Napjainkban azonban azokban a családokban születik több gyermek, ahol a nők aktívabbak. „Azokban az országokban születik több gyerek, ahol mind a családban, mind a társadalomban, a munakerőpiacon a nők a férfi egyenrangú partnerei... Az anyagilag kiszolgáltatott, családjától, férjéről függő asszony... a tapasztalat szerint általában csak egy gyermeket mer vállalni.” A hazai közvélekedés, tradíció és az anyákat minél tovább otthon tartani akaró rendszer lecsökkenti a szülsetések számát is. A tanulmány felhívja a figyelmünket egy fontos tényre: „Egy ország versenyképessége polgárai tudásától és aktivitásától függ.” Minél többen, minél többet dolgoznak, annál gyorsabban gazdagodik az ország. Magyarország Európa egyik leginaktívabb lakosságával rendelkezik. A maximum 8 osztályt végzettek és a fiatalon nyugdíjba menők mellett a legtöbb munkaerő-tartalékkal a nők népes tábora szolgálhatna. Különböző kutatások kimutatták, hogy nem csak létszámuk, hanem tudásuk miatt is erősítik a nők a munkaerőpiacot és az ország gyarapodását. A megváltozott világhoz kellene alkalmazkodnunk. A megoldás egyszerű lenne: „A női foglalkoztatottság növelésével egyre gazdagabb lesz az ország, és egyre több gyerek fog születni.” Magyarország azonban egyre csak távolodik a megoldástól. „Bőkezűek vagyunk az anyákkal, amíg otthon maradnak, és mostohán bánunk velük, amint vissza szeretnének térni a munkahelyekre.” Az adatok azt mutatják, hogy a magyar nők foglalkoztatottsága egészen addig magas, amíg meg nem szülik első gyermeküket. Ezt követően sorsuk megpecsételődött. A hazai statisztikák szerint „egy nőnek otthon kell maradnia –átlagosan 4,7 évig egy gyerekkel- ha tetszik, ha nem.” A probléma hátterében különböző konfliktusok állnak: Egyik közülük a már említett hagyományos konzervatív családmodellhez való ragaszkodás. Ez sem az ország, sem a családaok érdekeit nem szolgálja. Hatalmas probléma, hogy az országban nincs elég bölcsőde, családi napközi. A kilencvenes években a magyar bölcsődei rendszert ideológiai okokból szétverték. 2004-ben indult be újra a bölcsődeépítési program. De sok helyütt a politkai vezetés számára még mindig sokkal fontosabb egy új szökőkút létesítése, mint egy új bölcsőde felépítése. A lakosság elutasítása is komoly szerepet játszik a bölcsődék alacsony számában. Európa legkozervítavabb országaként a közvélekedés úgy gondolja, hogy a gyermeknek 3 éves koráig az édesanyja mellett a helye. A harmadik probléma az, hogy hazánkban a házi munka nagy része női munka. A háztartásbeli feladatok 80 %-át a nők végzik el. A gyermeknevelésből sok családban csak ők veszik ki a részüket. A fejlett európai országokra a szülők közti munkamegosztás a jellemző. A harmadik probléma magával hozza a negyediket. A munkaadók nem akarják felvenni a nőt, hiszen a legtöbb magyar családban a nőnek kell táppénzre mennie beteg kisgyermekével, a nőnek kell a házimunkát ellátnia, a nő nem olyan megbízható munkaerő, mint a férfi. Ezen a területen is országos szemléletváltásra lenne szükség, hiszen ez a régről hozott szokásrendszer elavult, és a fiatal családok jó részére nézve nem igaz, csak a munkáltatók reakciója nem változik. A fejlettebb európai országokkal szemben hazánkban nem megoldott a nők 4-6 órában történő foglalkozatása, de még az egy műszakos, 8 órás rendben történő alkalmazása sem. Az ördögi kör záróeleme pedig, hogy a nők sok területen kevesebbet keresnek a férfiaknál. Ezért egy családon belül inkább ők kockáztatják a család érdekében az állásukat.

Az országos viszonyok áttekintése után következő cikkünkben a celldömölki anyák munkaerőpiaci helyzetével foglalkozunk.

Forrás: http://epa.oszk.hu/01300/01326/00106/MV_2008_12_03.htm

                                                                                                                 Gregorich Nóra

Ajánlott termékek

 
szoptatási higénia
Chicco
100 pont
 
bimbóvédő

2.830Ft

 
játszó és éjszakai cumi
Avent
100 pont
 
Játszócumi

1.960Ft

 
szoptatási higénia
Medela
100 pont
 
Tölcsér

3.650Ft

 
fürdetési kiegészítők, babahigiénia
MAM
40 pont
 
Fogkefe

800Ft

 
etetés cumisüvegből
MAM
80 pont
 
Cumisüveg
Cumisüveg
Cumisüveg
Cumisüveg
Cumisüveg
Cumisüveg

1.360Ft

 
biztonsági eszközök
Angelcare
700 pont
 
légzésfigyelő

25.990Ft

 
babacsörgő, babarágóka
Chicco
200 pont
 
Plüss babatelefon

3.490Ft

 
szoptatási higénia
Lansinoh
100 pont
 
Melltartóbetét

2.480Ft

 
babacsörgő, babarágóka
Baba Star
40 pont
 
Plüss csörgő

1.100Ft

 
mellszívó
Lansinoh
0 pont
 
Kézi mellszívó

11.990Ft

 
szoptatási higénia
Nuk
80 pont
 
Bimbóvédő

1.750Ft

 
fajátékok
Fakopáncs
100 pont
 
Fa építőkocka

3.970Ft



Webdesign honlap készítés webprogramozás keresőoptimalizálás