Az elfelejtett szülinap

Értékelés: Nincs Átlag: 3.9 (37 szavazat)

Napsütses tavaszi nap volt, mikor Truman elgondolkodva ugrándozott az ösvényen. Az árnyékot adó öreg tölgyfa lábánál megállt és lehuppant a földre. - Valamit elfelejtettem, -mondta ki hangosan- de mit? Hiába törörm a fejem....nem jut eszembe. Jobb fülecskéje lekonyult, azt vakargatta elmélyülten, mikor megzörrent a bokor. - Ki van ott?- kérdzete félénken. - Truman, ne ijedezz csak én vagyok-mondta Cirmoska- Utánad jöttem, mert gondoltam segítségre van szükséged. Mit csinálsz?

- Örülök, hogy jöttél, de csak gondolkodom....ma olyan szórakozott vagyok. - Szórakozott?,...miért lennél az Truman? - Tudod Cirmoska, tudom hogy elfelejtettem valamit.....de nem jut az eszembe, hogy mit....akárhogy töröm a fejem! Cirmoska elmosolyodott a bajusza alatt. Szóvan Truman elfelejtette...jobb is így! Nagyobb lesz a meglepetés. Hiszen a többiek már lázasan készülődnek reggel óta, csak Trumant kell még valahogy távoltartani a pajtától. - Segítsek gondolkodni? - kérdezte Cirmoska, és lehuppant ő is a a fa tövébe. Fél szemét becsukta, másikkal barátját leste. - Truman..min is gondolkodunk?- kérdezte. - Hát azon, hogy mit is felejtettem el. Tudom, hogy fontos...de látod, ma valahogy minden kiszáll a fejemből.- és elgondolkodva vakargatta tovább kajla fülecskéjét. - Nem kötöttél csomót a zsebkendődre?-kérdezte nevetve Cirmoska. Felnevetett barátja ötletén. - Tudod mit, menjünk haza...hátha otthon eszembe jut. Truman nem vette észre, hogy Cirmoska sokszor akarattal megállította, feltartotta. Megnéztek minden szép virágot, érdekes kavicsot és a különböző formájú felhőket is megcsodálták az égen. A máskor tíz perces séta, ma nagyon hosszú volt. De akárhogy is húzta az időt Cirmoska, egyszer csak a pajta előtt álltak. Truman nagy lendülettel benyitott az ajtaján, majd hirtelen meg is torpant. Nem számított arra amit látott. A pajta gyönyörűen feldíszítve, mindenhonnan színes szallagok, masnik lógtak. A plafonról rengeteg luftballon lógott, de a legmeglepőbb a középre állított asztalon volt. Egy hatalmas torta, melyen Truman neve állt, és öt gyertya égett rajta. - MEGLEPETÉS!!!-kiáltották Truman barátai. - Rájöttem- kiáltott fel most már ő is- ma van a szülinapom!! Köszönöm barátaim, hogy TI nem felejtettétek el. Mindenki Trumanon mosolygott...és ő csak állt, szeretettel nézett barátaira, és a meghatottságtól megszólalni sem tudott. Ezt a születésnapot sosem fogja elfelejteni!



Webdesign honlap készítés webprogramozás keresőoptimalizálás