10. Édesanyák jelenléte a helyi munkaerőpiacon
Most, hogy a magyar munkaerőpiacon uralkodó helyzetet áttekintettük, lássuk, hogy vélekednek a kérdésről a nagyobb celldömölki cégek vezetői, képviselői. Először a Cellcomp Kft. vezérigazgatójával, Ambrus Lászlóval folytatott beszélgetést ismertetem. A vezérigazgató úrtól megtudtuk, hogy cégük tapolcai és celldömölki részlegeinél összesen több, mint 1400 fő dolgozik, ebből kicsivel több, mint 1000 fő a Celldömölkön alkalmazottak száma. Elmondása szerint „évente 20- 40 nő megy szülési szabadságra. Ugyanennyien jönnének vissza, de az esetek 95 %-ban nem tudjuk őket foglalkoztani, mert egy műszakos munkakört nem tudunk biztosítani.” A Cellcomp Kft.-nél az elenyésző létszámú irodai dolgozókat leszámítva 3 műszakban dolgoznak az alkalmazottak. Természetesen a munkáltató köteles lenne visszavenni az édesanyákat, de a visszatérést ők maguk vetik el, hiszen családosan már nem tudják vállalni a több műszakos munkarendet. Ambrus László Úr elmondta, hogy jellemzően pár év kihagyás után nagyobb gyermekek mellől térnek vissza a nők a céghez. Megkérdeztük, hogy milyen képzettséggel juthat álláshoz valaki a cégnél. „ 70-80 % az operátori munkakör hivatalos szóval élve. Amúgy nem más, mint betaíntott munka. Minél magasabb szinvonalú a termék, annál magasabb mértékű intelligenciát várunk el. Vannak olyan munkaterültek, ahol előfeltétel az érettségi és a számítástechnikai ismeret is.” A vezérigazgató úr egy fontos problémára irányította a figyelmünket. Elmondta, hogy az alkalmazottaik egy része ingázóként érkezik, hiszen bizonyos feladatokra nincs helyi szakember. „Sajnos a helyi oktatás nagyon messze áll az ipartól.” Jó hírnek számít azonban, hogy a probléma orvosolására törekvések indultak el. A Celldomp Kft. az elektronika, gépészet, mechatronika, mechanika területeihez értő szakemberekben szenved hiányt. Ha ezek nem is női szakmák, sokkal több helyi fiatalember tudna elhelyezkedni a cégnél és itt családaot alapítani, ha a fent említett képzések Celldömölkön elérhetőek lennének. Ambrus László szavaiból érezhető, hogy szívügye a cég és a helyi oktatás kapcsolatát tovább formálni, és a hiányszakmák területén helyi képzések elindulását szorgalmazni.
A Bakó Trex Kft. munkatársától megtudtuk, hogy varrodájuk jelenleg 369 főnek biztosít munkát. Közülük 347-en női alkalmazottak. 167 húsz és negyven év közötti női dolgozójuk van. 2012-ben közülük 20 fő volt otthon kisgyermekével. Tavaly 7 főnek járt le a GYES, hárman jöttek vissza dolgozni, négyen pedig elmentek. A varroda egyműszakos munkarendben alkalmazza a dolgozókat. Ez lehetővé teszi és megkönnyíti a nők munakerőpiacra való visszatérését. Arról, hogy a GYES után vissza nem tért alkalmazottak milyen területen helyezkedtek el, vagy sikerült-e elhelyezkedniük, nincs adatunk.
Egy másik helyi varroda, az ILZSU Bt. vezetőjétől, Marsai Lászlónétól az anyákra nézve kedvező információkhoz jutottunk. Cégüknél 16 varrónő dolgozik. Tavaly 1 fő ment el szülési szabadságra, akit visszavárnak. A varroda egyműszakos renddel üzemel. A munkaidő rugalmas, így a munkáltató és az alkalmazottak közös megegyezése szerint a dolgozó nők 4/6/8 órában dolgoznak. A munkakezdés ideje is rugalmas, van, aki 7 órakor, van, aki reggel 8 órakor áll munkába. A munkarendet illetően ez egy ideális munkahely a kisgyermekes anyukák számára is.
A Wewalka Kft. munkatársától megtudtuk, hogy a 320 fős dolgozói létszámuk majdnem kétharmadát, azaz 201 főt női munkaerő képez. A tavalyi évben 3 női dolgozó ment el szülési szabadságra és 3 alkalmazott tért vissza GYES-ről. Amennyiben az édesanyák vállalni tudják a három-műszakos rendet, a vállalat részéről 100% az anyák visszatérési esélye szülés után. A cég profiljából következően pék- cukrász végzettséggel van a legnagyobb esély az itt történő elhelyezkedésre. Habár a Wewalka nem tud anyabarát munkarendet biztosítani, nem gátolja a családos anyák munkaerpiacra való visszatérését sem.
Következő cikkünkben a celldömölki munkaerőpiac helyzetét az anyák szemszögéből térképezzük fel.
Gregorich Nóra