12. Az édesanyák elhelyezkedési esélyei a helyi Munkaügyi Kirendeltség vezetőjének szemével

12. Az édesanyák elhelyezkedési esélyei a helyi Munkaügyi Kirendeltség vezetőjének szemével

Az édesanyák elhelyezkedési esélyeivel kapcsolatban kikértük a Celldömölki Munkaügyi Kirendeltség vezetőjének véleményét. Soós Ferenc saját tapasztalati és a 2013-as első negyedévi statisztikák alapján nyilatkozott. Celldömölköt jelenleg 12 %-os munkanélküliség jellemzi. A hivatalnak 2013 januárjában 1344 regisztrált ügyfele volt. A regisztráltak közül 268 fő 25 év alatti, a nők és a férfiak aránya 50- 50 %. Az idei év január és február hónapjainak átlagát nézve a Celldömölk és térségében regisztrált munkanélküliek 18%-át teszik ki a 25 év alatti fiatalok, ezen belül 9%-át a 25 év alatti nők. A regisztráltak 69%-át a 25- 55 év közöttiek adják. Ebbe a 69%-ba tehát beletartoznak a 25-40 év közötti nők is. Pontos arányukról nincsenek statisztikák.

Habár a kisgyeremekes édesanyákról nincs külön nyilvántartás, Soós Ferenc számos információval szolgált számunkra. A celldömölki édesanyák munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy hátrányos helyzetük milyen tényezőkből fakad. Celldömölkön a helyi nagyvállalatok teszik ki a munkáltatók nagy részét. Nekik termelő cégekként nem áll módjukban szolidaritást vállalni az édesanyák érdekei terén. A több műszakos munkarend, az édesanyáknak a beteg gyermekük miatti esetleges kiesései mind- mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nagyvállalatok nem tudnak kisgyermekes anyát alkalmazni, az anyák nagy része pedig nem is tudná vállalni az adott munkaidő beosztást. Az országos felmérések azt mutatják, hogy a 4-6 órás anyabarát munkaidő hazánkban még nagyon gyerekcipőben jár, térségünkre egyáltalán nem jellemző. Soós Ferenc ennek kialakulására csak a nagyon távoli jövőre nézve lát némi esélyt, hiszen középfejlett országnak számítunk, ahol még számos fejlődési lépcsőfokot kell áthidalnunk, mire ezt a nyugati országokban bevett szokást magunkévá tudhatjuk. A TÁMOP 112 program keretében uniós finanszírozásokhoz juthat több, a munakerőpiacon hátrányos helyzetben lévő célcsoport, így a GYES-ről visszatérők csoportja is. Míg a jogszabályok értelmében a GYES ideje alatt az édesanyák nem regisztráltathatják magukat a munkaügyi központban, addig a GYES lejárta és a megtörtént regisztrációt követően a TÁMOP 112 programnak köszönhetően felvételi vizsga letétele után nagy eséllyel vehetnek részt ingyenes tanfolyamokon. Ha a regisztrációra nem is, de álláskeresőként való nyilvántartásra és az ezzel járó információk elérésére a GYES-en levők is jogosultak. A hivatal vezetőjétől megtudtuk, hogy míg pár éve még jellemző volt, hogy az anyák otthon töltsék a GYES idejét, manapság gyermekük elhelyezésének biztosítása után sokan már előbb vissza szeretnének térni a munkaerőpiacra. Hátrányos helyzetükön némileg enyhít, hogy a GYES- ről felvett kisgyermekes anyák után munkáltatója járulékkedvezményekre jogosult. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez a kedvezmény hosszútávon nem motiválja a munkáltatókat arra, hogy édesanyákat alkalmazzanak. Szerencsés esetben találkozhat a munkáltató igénye egy kedvezményre jogosult jelentkezővel, de mindenekelőtt a szaktudást és a szakmai tapasztalatot veszik figyelembe az alkalmazott kiválasztásakor. Celldömölkön a kis-és mikrovállalkozói réteg alig képviselteti magát, a megyében itt működnek a legkevesebben. Így minimális az esélye van annak, hogy az édesanyák vállalkozók alkalmazottaiként helyezkedhessenek el. Ha egy kisgyermekes anya úgy dönt, hogy ő maga szeretne vállalkozóvá válni, akkor ha még támogatási csoportba tartozik, a rendszer a vállalkozás elindításától számított 6 hónapig támogathatja őt. Többek között a fiatal anyák esélyeit is rontja, hogy a munkanélküliek segélyezése 9 hónapról 3 hónapra csökkent. A témakört összegezve Soós Ferenc megállapította, hogy a helyi kisgyermekes anyák a fent felsorolt tényekből kifolyólag hátrányos helyzetben vannak. Habár a várost 6%-os munkanélküliség jellemezte, jelenleg ez az arány a már említett 12%-ra nőtt, ami alig haladja meg az országos átlagot. Az édesanyák közül legrosszabb helyzetben a felsőfokú tanulmányokkal rendelkezők vannak, hiszen nagyon kevés őket foglalkoztatni tudó intézmény és vállalat van jelen a városban. A vezető úr véleménye szerint a celldömölki fiatalok nagy része szíve szerint itt maradna, azonban a munkaerőpiaci helyzet sokakat távozásra kényszerít.

Összegzés

A hazánkban uralkodó munkaerőpiaci problémák jelentősen érintik a magyar, azon belül a helyi édesanyákat is. Celldömölkön az anyák országosan jellemző negatív megítélésén és az anyabarát munkaidő hiányán túl egyéb tényezők is csökkentik az édesanyák elhelyezkedésének esélyeit. A városban a munkahelyek nagy részét a termelő cégek adják, ám ezekben a kisgyermekes anyáknak kevés hely jut. A közép- és kisvállalkozások szinte képviselet nélkül maradnak a városban. Holott ezek lennének azok a helyek, ahol az édesanyák család mellett is nyugodtan vállalhatnának munkát, hiszen valószínűleg egyműszakos állásokról lenne szó. A celldömölki bölcsőde és óvodás pedig kora reggeltől késő délutánig vállalják a kisgyermekek felügyeletét. Ha az országos és a helyi vezetés nagyobb hangsúlyt fektethetne a vállalkozások megerősítésére, azzal egyúttal a helyi anyák munkaerőpiaci problémái is csökkenhetnének.

Gregorich Nóra