7. Interjú a Hajnalcsillag Evangélikus Óvoda vezetőjével

Beszélgetés Limpárné Darabos Máriával, a Hajnalcsillag Evangélikus Óvoda vezetőjével

Kérem, vázolja fel, milyen út vezetett a pályája kezdetétől az óvodavezetői tisztség eléréséig?

Jánosházán kezdtem pályafutásomat 1976-ban, majd egy év elteltével a megüresedett Dukán az óvónői állás, ahol azonnal tagóvoda vezető lettem, majd pár év múlva függetlenített vezető. 1992-ben alakult a Keresztyén Óvoda itt Celldömölkön, melynek vezetésére engem kértek fel. A Baross úti ovit „kinőttük”, ezért az egyházvezetés úgy döntött, hogy a belvárosban kétcsoportos óvodaként működteti tovább az intézményét. Így 2003 óta már itt, a Koptik Odó utcában, és Hajnalcsillag Evangélikus Óvoda néven működünk. Így egyházi intézmény vezetéseként ez a 20. nevelési évem.

Milyen feladatokkal jár a vezető óvónő munkája?

Én az óvodavezetői munkakört az óvónői tevékenység mellett látom el. Nem is szeretnék csupán a papírmunkával foglalkozni, hiszen sokkal több öröm és elhivatottság rejlik a gyermekekkel való foglalkozásban. A vezetői feladatokat a csoportban eltöltött idő előtt, után, sok esetben otthon, éjszakába nyúló papírmunka végzésével látom el. Mikor annak idején szó volt, hogy a Mikes úti óvodát átadják az egyháznak, azonnal kijelentettem, hogy abban az esetben azonnal lemondok a vezetői feladatokról, hisz ott függetlenített vezetőnek kellett volna lennem, nem dolgozhattam volna nap mint nap csoportban, csak heti pár órát.

Ki az intézmény üzemeltetője?

Az intézmény fenntartója a celldömölki Evangélikus Egyházközség.

Ezek szerint az Önkormányzat nem vesz részt a működtetésében?

Nem.

Milyen sajátosságokkal rendelkezik a Hajnalcsillag Evangélikus Óvoda?

Óvodánk szellemiségének gyökere a Szabadító Istenben van, ezért küldetésünk elmondani a jövő nemzedékének, de a szülőknek, nagyszülőknek is, „hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala.”(1Jn.4,9) Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az evangélikus óvoda a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és hit alapjait egyszerre kívánja megalapozni. Testben és lélekben egészséges, boldog kiegyensúlyozott gyermek az, aki harmóniában él a környezetével és önmagával. A családokkal való kapcsolattartás folyamán óvodánk remélhetőleg egyre több embert segíthet az igazi értékek megtalálására. Nevelési helyzeteinkben a krisztusi alapszabályt alkalmazzuk: pl.: lerombolja a más által felépített várat a gyermek, akkor megkérdezzük, neked jól esne, ha a tiédet rombolnák le? A gyermek válasza minden esetben nem. Akkor te se tedd ezt másokéval! Heti egy alaklommal tartunk bibliai foglakozást, ahol a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően dolgozunk fel bibliai történeteket.

Miben tér el a nem egyházi szellemiségben működő óvodáktól, milyen módon tovább érvényesül a keresztény nevelés?

Mindennapjainkat áthatja: a teremtett világ védelme, az energiatakarékoskodás, a rovarok bogarak védelme: azokat is Isten teremtette. A bibliai történetek annyira megragadják a gyermekeket, hogy játékukban is tovább játsszák (Noé bárkája) A „Gondolkodó” – célja, a játékból való kivonás okát ismerje el a gyermek, próbáljon a magatartásán változtatni, tudjon bocsánatot kérni. Óvodai „rosszaság” miatt otthon már nem kell büntetni a gyermeket, ezt a szülőkkel is igyekszünk tudatosítani. Tavasztól késő őszig a szabadban töltjük mindennapjainkat, az étkezéseket is a fedett teraszon tudjuk lebonyolítani. Dalok, gitározás, előnyben részesítik a gyermekek az egyházi dalokat a mai gyermekdalokkal szemben.

Döntően befolyásolja-e a szülők döntését az Önök óvodája mellett, hogy evangélikus óvoda?
Ha nem is döntően, de bizonyára nagyban befolyásolja. Nem szorulunk rá, hogy reklámozzuk magunkat, rengeteg a jelentkező. Az evangéliumi nevelésen túl, csábító az is, hogy jól felszerelt intézmény vagyunk. A jelenlegi épületünk nagyon szép, rengeteg játékunk, készségfejlesztő tárgyunk van, magas színvonalú szolgáltatást tudunk nyújtani. Hiszen a gyermek úgy tud igazán jól fejlődni, ha az ehhez szükséges eszközöket biztosítani tudjuk számára. Az óvoda költségvetése, a szülők támogatásai és a megnyert pályázatok lehetővé teszik, hogy szép és korszerű óvodánk legyen. A szülői adományozás terén soha nem nézzük, hogy ki ad, és aki ad, mennyit, hiszen tudjuk, hogy nehéz világban élünk. A kicsinek ugyanúgy örülünk, mint a nagyobb összegnek.

Milyen felekezetek gyermekei járnak ide?

Intézményünk 60 férőhelyes, ebből 52 gyermek evangélikus vallású.

Hány főt alkalmaz az intézmény, és hány gyermek jár ide?

Nyolcan vagyunk. Négy óvodapedagógus, két dajka, egy logopédus, és egy gazdasági vezető. 60 gyermeket tudunk befogadni.

Milyen nyitva tartási idővel működik az intézmény?

Nyitva tartásunk rugalmas, a családok szükségleteihez tudjuk alakítani. Reggel fél 7-től délután fél 5-ig tartunk nyitva, mert jelenleg ez az időintervallum ideális a szülők számára is.

Van-e díja az óvodai szolgáltatásnak? Ezen belül mennyi a napi étkezési díj, milyen egyéb nem kötelező foglalkozási díjak vannak?

Magáért az óvodai szolgáltatásért nem kell fizetni. Az étkezésért igen. Jelen pillanatban 3 szociálisan rászoruló családunk és egy tartósan beteg gyermekünk van, ők kedvezményes díjat, azaz az étkezési díjnak a felét fizetik. A gyermekek napi háromszori étkezésben részesülnek. Nem kötelező, fizetős foglalkozásunk a zeneovi, amely havi 500 Ft-ba kerül, és lánykáink részére külön torna áll rendelkezésre, melynek díja havi 2000 Ft. De természetesen ezt nem az intézmény szedi, hanem a foglalkozásokat tartók kapják meg.

Mik a különbségek egy átlagos nagyvárosi, falusi és a celldömölki (kisvárosi) óvodák között?

Habár 60 gyermek jár hozzánk, körülbelül 45 családdal van kapcsolatunk, hiszen ovisaink közt testvérpárok is vannak. Így minden családdal közvetlen, személyes kapcsolatot tudunk tartani. Ismerjük egymást, és ezek az ismeretségek azután is megmaradnak, amikor a gyermekek már iskolába kerülnek. Nagyon jó érzés, amikor az utcán megállítanak régi ovisaink és anyukáik, öröm számomra, hogy érdeklődhetünk egymás felől.

A szülőkkel való kapcsolattartást az oviban történő napi találkozásokon, beszélgetéseken felül szervezett programokkal is segítjük. Havonta tartunk ún. „szülők estje” foglalkozást, ahol beszélgetünk, énekelünk. A szülők minden évben kórusba szerveződve énekelnek a ballagó kis óvodásainknak, aminek a gyerekek nagyon örülnek. „Az én anyukám is énekel”, mondogatják örömmel. Évente egyszer sportnapot tartunk, amin a szülők is részt vesznek. Ezt az alkalmat mindig nagyon várjuk, együtt vagyunk, élményekkel gazdagodunk.

A szülők segítségére is számíthatunk, például ősszel együtt festettük le az óvoda kerítését. Nagyvárosi óvodában nem szereztem saját tapasztalatot, de valószínűnek tartom, hogy a nagy létszám miatt ezeken a helyeken nem tudják a személyes kontaktust annyira fenntartani a családokkal, mint mi, vagy a falusi óvodák személyzete.

Tapasztalatai szerint Celldömölkön az óvodai létszám évről-évre csökken, nő, vagy körülbelül stagnál?

A mi óvodánk esetében a létszám állandó, sőt, magas a túljelentkezés. Szerintem ha a férőhelyeink lehetővé tennék, egyre több gyermek járna hozzánk. Sajnos sok jelentkezést kell visszautasítanunk, amit nagyon nehéz szívvel teszek meg, de nem tehetek mást, hiszen korlátozott a férőhelyek száma. Már a 2014-es tanévre is bőven vannak jelentkezők.

Általánosságban Celldömölkön a szülőknek módjában áll-e megválasztani, hogy melyik óvodába szeretnék beíratni gyermeküket? Ha nem minden esetben, akkor mik ennek az akadályai?

Természetesen módjukban áll, de ahogy mondtam, hely hiányában nem minden jelentkezést tudunk fogadni. Egy alkalommal nagyon rosszul éreztem magam az utcán, amikor két babakocsit toló anyuka beszélgetését hallottam meg. Egyikük az ovi előtt elhaladva dicsérte az épületet. Míg a másik édesanya gúnyosan megjegyezte: „Hiába szép, ha nem lehet bejutni” Nem tudták, hogy én itt dolgozom. Nagyon sajnálom, hogy nem tudunk minden gyermeket felvenni. Még a közeli ismerősi körömből is el kell utasítani a jelentkezést, ha nincs hely. Nemrég egy hívő evangélikus anyuka szerette volna beíratni a gyermekét. Jóban vagyunk, tudtam, hogy ez a vágyuk. De mivel az anyukának hirtelen kellett visszamenni a munkahelyére, egyszerűen nem tudtam helyet biztosítani a gyermeknek. Először abban maradtunk, hogy egy ideig megpróbál más megoldást találni, majd jelzett, hogy a Városi Óvodába be tudta íratni a gyermeket. Természetes, hogy ő már ott is marad, hiszen ha egyszer beszokik, nem érdemes kimozdítani a megszokott környezetből. A jelentkezést érdemes jó előre, akár a gyermek megszületése után jelezni. A jelentkezési laphoz lelkészi ajánlást kell csatolni. Evangélikus óvoda lévén előnyt élveznek az evangélikus gyermekek, de természetesen, ha helyünk van, akár ateista szülők gyermekeit is felvesszük, hiszen nem diszkriminálunk senkit, és örülök, ha helyet tudok adni az ide szánt gyermekek részére.

A gyermekek hányad része vesz részt az óvoda előtt bölcsődei gondozásban?

Nem jellemző, hogy nagy számban jönnének, hisz mi nem tudjuk minden esetben biztosítani, hogy a megszokott csoporttársak itt is egy csoportba kerülhessenek, ezért inkább a városi ovira jut a választásuk. De így is minden évben vannak páran, akik előtte a helyi bölcsőde kis gondozottjai voltak.

Érezhető-e a gyermekek készségei, viselkedése terén, hogy korábban már voltak-e közösség tagjai, vagy a szülői házból egyenesen az óvodába kerültek?

Általában igen. Talpraesettebbek, önállóbbak, tudnak egyedül étkezni, stb. De az idei év eltér ettől. Éppen a napokban beszélgettünk a kolleganőkkel arról, hogy most valami oknál fogva a bölcsődéből átkerült gyermekek nem tudnak játszani, folyamatosan úgy kell felkínálnunk nekik a játékokat. És nem tudják elfoglalni magukat, mindig csak az ember ölében lennének. Ez érdekes, valamiért most pont így alakult. Általában nem így szokott lenni.

Mik a szülőkkel, családokkal kapcsolatos tapasztalatai? A szülőknek mennyire megterhelő a díjak befizetése?

Úgy gondolom, hogy hála Istennek nem okoz nagy gondot a családoknak a fizetés, mert ebből soha nincs problémánk. Mindenki időben befizeti a szükséges díjakat. Mint már említettem, a rászorulóknak kedvezmény jár, de a többség megteheti, hogy teljes díjat fizessen.

A gyermekek kiegyensúlyozott családokból érkeznek, vagy több esetben előfordul, hogy az óvodában érezhetőek a családon belüli problémák?

Nagyrészt harmonikus életet folytató családokból jönnek. Persze néha adódnak problémák, ami természetesen kihat a gyerekek viselkedésére, kedvére.

Ezeket az esetleges problémákat milyen okokra vezeti vissza?

Előfordul, hogy az édesapa a megélhetés biztosítása miatt külföldi munkát vállal. Ilyenkor érződik a gyermeken, hogy nincs egész héten együtt a család, az apai szigor/ minta hiánya látható, előfordul, hogy az édesanya egy személyben nem tudja annyira felállítani a határokat otthon. Azt is észrevesszük a gyermekeken, ha probléma adódik a családban. De hát mindenhol akadnak hullámvölgyek. Ilyenkor sok esetben a szülő maga kéri ki a véleményünket a megoldással kapcsolatban, vagy mi kérdezünk rá, hogyan segíthetünk.

Súlyos családi problémák felfedezése esetén milyen lépéseket tehet és tesz az óvoda a probléma elhárítása érdekében?

Ha szükséges lenne, a Népjóléti Szolgálat a rendelkezésünkre állna. De mivel kis óvoda vagyunk, és személyes kapcsolatban állunk a szülőkkel,- valamint mert súlyos családi problémák nem fordulnak elő az ide járó gyermekek családjaiban-, ezért rendszerint sikerül magunk közt megoldani az esetleges gondokat.

Az általam vizsgált kérdéskörön belül milyen egyéb gondolatot, észrevételt tart fontosnak?

Talán a továbbmenetelt illetően érdemes megemlíteni, hogy a végzős ovisaink szinte kizárólag a Szent Benedek iskolába mennek tovább. Ebben a választásban nekünk nincs szerepünk.
Úgy gondolom, hogy biztosan van, hiszen bizonyára a szülők és gyermekeik itt szerzett jó tapasztalatai motiválhatják őket arra, hogy egyházi iskolába küldjék gyermekeiket.

Köszönöm a beszélgetést, és hogy időt szakított ránk! További eredményes munkát kívánok!

Gregorich Nóra