8. Interjú a Városi Óvoda vezetőjével

-Először legyen szíves felvázolni, hogy milyen út vezetett a pályája kezdetétől a vezető óvónői tisztség eléréséig?

-Én már általános iskolás koromban eldöntöttem, hogy óvónő leszek, úgyhogy én 14 évesen az általános iskolából Szombathelyre mentem az óvónői szakközépiskolába. 18 évesen, mikor kikerültem a szakközépiskolából -ahol nagyon jó alapokat és nagyon jó gyakorlatot kaptunk -elkezdtem dolgozni a Mikes úti óvodában. Ott 25 évig dolgoztam. Közben elvégeztem levelezőn a főiskolát. Mivel nagyon sok problémás kisgyermek volt a csoportomban, eldöntöttem, hogy elvégzem a fejlesztő pedagógusi képzést. 10 éve diplomáztam ebből. Közben adódtak olyan helyzetek, hogy csökkent a gyereklétszám, és azt az óvodát bezárták. Én ekkor átkerültem a Vörösmarty úti tagóvodába tagóvoda- vezetőként. Már a Mikesen is voltam tagóvoda- vezető. Ott a kolléganők kérésére és támogatásával pályáztam és el is nyertem a tisztséget. Idén letelik az 5 éves mandátumom. Úgy éreztem, hogy hiába van szakvizsgám, egy közoktatás vezetői végzettséget még kell szereznem, úgyhogy ezt a Szegedi Tudományegyetemen az elmúlt 2 évben sikeresen elvégeztem. Most nagyon hiányoznak a gyerekek, ha bemegyek a csoportokba, végigpuszilgatom őket, de már nincs sok időm erre.

-Milyen feladatokkal jár a vezető óvónő munkája?

-Amikor én ezt elvállaltam, akkor nem gondoltam, hogy ez 24 órás szolgálat. Szó szerint a szolgálat a megfelelő kifejezés. Ezer zökkenő jött az elmúlt 5 évben. Az étkeztetéssel kapcsolatban volt több változás is, most az ezer adagos konyhát is hozzánk csatolták. Nagyon nehéz ezt koordinálni, most ismerkedem az új munkatársakkal. A Városi Óvodához most 76 dolgozó tartozik, őket kell koordinálnom. Kell egy olyan stáb, aki besegít, mert ezt egyedül képtelenség elvégezni.

-Tehát 76 alkalmazottja van.

-Igen. Most még a nevekkel ismerkedek. 17 dolgozót vettem át a Városi iskolától, és azért őket is meg kell ismernem. Napi kapcsolatban mégsem vagyok velük, mert lehetetlen. És nekem az első, hogy az óvónők és a gyerekek érdekében dolgozzak. A szakmai munka az első.

-A vezetői feladatok mellett jut ideje a gyerekekkel való foglalkozásra akár fejlesztő órák kapcsán, akár más téren?

-Amit a törvény előr, azt megcsinálom, de azonkívül többet nem tudok. Olyan munkáltatói feladatok vannak, amire nem elég a napi 8 óra. A fenntartóval, az önkormányzattal is én tartom a kapcsolatot, engedélyeket kérek, bizottsági ülésekre járok.

-Pontosan hány tagintézményből áll az óvoda, és milyen kapcsolatban vannak egymással?

-Van a 3 tagóvoda és a 2 konyha. A kapcsolatunk nagyon jó, de sokszor most már telefonon tartjuk a kapcsolatot a tagintézmény-vezetőkkel. Vörösmarty úti ovi, a Koptik ovi és a Sági ovi tartozik hozzánk.

-Tagóvodánként hány óvónőt alkalmaz az intézmény?

-A törvény azt írja elő, hogy csoportonként 2 óvónő és 1 dajka kell. A Városi Óvodának a 3 óvodájában összesen 14 csoport van. Itt 5, a Vörösmartyban 6, az Alsóságiban 3. Akkor hát 14 csoporthoz van 28 óvónő, plusz én, aki független vezető vagyok.

-Tetszik tudni, hogy csoportonként hány gyermek volt 2012-ben

-A 3 ovinkba összesen 324 gyermek jár. A törvény a 25-ös csoportlétszámot írja elő. Nekünk megvannak a 25-ös csoportjaink. A törvény megengedi, hogy ha a fenntartó engedélyét kéri az óvoda, hogy 27 főig felmenjünk. Itt is vannak 27- es csoportok. Az alsósági oviban 22 fős csoportok vannak.

-Milyen nyitva tartási idővel működik az óvoda?

-Minden szeptemberben felmérjük a szülők igényeit, majd engedélyt kérünk a fenntartótól. Minden hétköznap reggel 6 órától délután fél 6-ig tart nyitva az óvoda, ilyenkor végig óvónő van a gyerekekkel. Ez egységesen így működik mindhárom óvodában.

-Van-e díja az óvodai szolgáltatásnak?

-Csak ebédpénzt kell fizetni. Meg is nézem: az egész napos 376 Ft, a csak ebéd az 218 Ft, a tízórai- ebéd, vagy az ebéd- uzsonna 297 Ft. Csak az étkezésért kell az óvodában fizetni, semmi mást.

-Azért vannak osztott étkezési díjak, mert rugalmas időbeosztás szerint járhatnak a gyermekek?

-Így van. Rugalmasan kezeljük, mert azt mondom, hogy a gyermeknek az édesanyja mellett van a helye, és meg kell adni a lehetőséget, hogy ha például az anyuka úgy dolgozik, akkor ebéd után hazaviheti a gyereket.

-Gondozáson- étkeztetésen kívül milyen szolgáltatásokat nyújt az óvoda?

-Az új törvény szerint az óvodai alapprogramban az van, hogy az óvoda nyitva tartása alatt, amíg kisgyermek tartózkodik az intézményben, csak óvónő foglalkozhat a gyerekekkel. Régen volt német oktatás, volt zeneovi, külön torna, de most ezek nem lehetségesek. Egy dolgot próbáltunk megtartani, a gyerekek vízhez szoktatását. A nagycsoportosokat 10 alkalommal kiviszik az óvónők a fürdőre, és szoktatják őket a vízhez. Ezt most is próbáltuk betervezni a költségvetésbe. A többi program megszűnt az óvodában. De valahol azt mondom, hogy jó is, mert az óvodás gyereknek a legfontosabb a játék. Abban fejlődik a legtöbbet. Ha most lenne zeneovi, német, akkor a gyerek ki van zökkentve a játékból, nem tud igazán elmélyülni a játékban. A legnagyobb fejlesztő hatást a játékban éri el a gyermek. Szolgáltatás még, hogy a kapcsolatunk a Nevelési Tanácsadóval napi szintű, szerződésünk van, hogy a problémás gyerekekkel még ők foglalkoznak. A logopédus foglakozik a beszédhibás gyerekekkel, vagy aki ilyen gyógypedagógiai ellátásra szorul, plusz még a fejlesztő pedagógus itt az óvodában. Úgy oldottuk meg, hogy minden intézményünkben legyen fejlesztő pedagógus. Ezek a foglalkozások a szülőnek nem kerülnek pénzbe.

-Mit gondol, milyen különbség van egy falusi, egy kisvárosi és egy nagyvárosi óvoda között? Gondolok itt például a személyes kapcsolattartásra.

-Ugye mi egy kisváros vagyunk. Azt mondom, hogy nekünk nagyon jó a kapcsolatunk a szülőkkel, és közvetlen. De ahogy a budapesti, szegedi kolléganőktől tudom, ez a kapcsolat a nagyvárosokban is megvan. De nekünk azért nagyobb a rálátásunk a családok életére, így a kisebb problémákat a szülővel, a nagyobb problémákat a Népjóléti Szolgálat segítségével meg tudjuk oldani.

-Az óvodai létszám alakulásáról mit gondol?

-Sajnos csökken a létszám, de úgy hallottam, hogy most elég sok gyermek született, így optimista vagyok, hogy majd növekedik az óvodások száma.

-A szülőknek módjában áll-e megválasztani, hogy majd melyik óvodába íratják a gyermeküket?

-Lehetőségük van rá. Minden évben márciusban van a beíratás. Ilyenkor megbeszéljük a szülővel, hogy melyik tagintézményünkbe és melyik csoportba szeretné íratni a gyermeket. Ebben az óvodában osztott csoportok vannak. Kiscsoport, középső és nagycsoport is, a többiben vegyes csoportok vannak. Van olyan szülő is, aki a testvér mellé szeretné tenni a kisebb gyermeket, van, aki kifejezetten kéri, hogy ne együtt legyenek a testvérek. A választás gátját az adhatja, ha egy csoport már betelik.

-Milyen arányban jönnek bölcsődéből a gyerekek?

-A múlt évben a kiscsoportosok egyharmada volt bölcsődés. Én nagyon jó véleménnyel vagyok a bölcsődéről és a bölcsődés gyerekekről. A beszoktatás, az önállóság terén, és annyira ügyesek azok a gyerekek, akik a bölcsiből bekerülnek, már kis közösségi emberek. Tényleg csak jót tudok mondani a bölcsődéről. Érezhető a gyerekeken, ha korábban már közösségbe jártak.

-Mik a szülőkkel kapcsolatos tapasztalatai? Az étkezési díjak befizetése gondot okoz nekik?

-Sajnos egyre nehezebben fizetik ki az étkezési díjat, pedig fizetés után kell fizetni, de nehéz.

-A családokra mi jellemző napjainkban? Kiegyensúlyozott családból érkeznek a gyermekek, vagy érezhető, hogy sok helyütt probléma van otthon?

-Egyre több az olyan család, ahol probléma van, és ez meglátszik a gyerekek viselkedésén. Ez egy nagyon szomorú tapasztalatom. A szülők közti konfliktusok, az anyagi gondok lecsapódnak a gyerekeken. Zaklatottak, sírnak. Egyre kevesebb a szülők között a tolerancia. Sokan rögtön elválnak, nem próbálják megoldani a gondokat. Persze ez nem mindig jellemző, de sajnos egyre gyakoribb. És ennek a gyerek issza meg a levét. Nagy problémák esetén mint már mondtam, a Népjóléti Szolgálathoz és a védőnőkhöz fordulunk, és együttműködve keresünk megoldást. Az idei évtől elkezdtük a Szülők Akadémiáját, ahol amíg a felnőttek között a beszélgetés, az előadás zajlik, addig a gyerekekre óvónő vigyáz.

-Mi az, amit még hangsúlyozni szeretne?

-A neveléssel kapcsolatban kötetlenség. Sok szülő hiányolja a kötelező óvodai foglalkozást., félnek, hogy az iskolában nem tud majd 45 percig megülni a gyerek, ha az óvodában nem volt kötelező foglalkozás. Régen még voltak kötelező foglalkozások. Most az óvónőnek kötelező megtartani a foglalkozást, és invitálni kell a gyermeket, meg kell teremtenie azt a légkört, hogy a gyerekek becsatlakozzanak a foglalkozásba, de a gyerekeket már nem lehet kötelezni a foglalkozásra. Sokszor elég a felhívás, az invitálás.

– Akkor nagyon köszönöm, hogy fogadott engem, és válaszolt a kérdéseimre! Minden jót kívánok a továbbiakban!

Gregorich Nóra