9. A kisgyermekes anyák helyzete a magyar munkaerőpiacon
A kutatás harmadik pillérét a celldömölki anyák munkaerőpiaci helyezete adja. A téma kapcsán először a magyarországi viszonyokról szóló szakirodalmakba pillantunk be. Majd ehhez viszonyítva tárjuk fel a helyi anyák és a helyi munkáltatók nyilatkozatai alapján a celldömölki lehetőségeket, nehézségeket.
Dobrev Klára Anyák a munkaerőpiacon címmel írt tanulmánya egy ördögi körre hívja fel a figyelmünket. Köztudott, hogy ma nagyon kevés kisgyermekes anya dolgozik az országunkban. Sokan ezt így látják természetesnek, hiszen a hagyományos konzervatív családmodell még ma is él a hazai közvélekedésben. Ennek 30 évvel ezelőtt létjogosultsága volt, hiszen akkor ott született több gyermek, ahol az édesanya nem dolgozott. Napjainkban azonban azokban a családokban születik több gyermek, ahol a nők aktívabbak. „Azokban az országokban születik több gyerek, ahol mind a családban, mind a társadalomban, a munakerőpiacon a nők a férfi egyenrangú partnerei… Az anyagilag kiszolgáltatott, családjától, férjéről függő asszony… a tapasztalat szerint általában csak egy gyermeket mer vállalni.” A hazai közvélekedés, tradíció és az anyákat minél tovább otthon tartani akaró rendszer lecsökkenti a szülsetések számát is. A tanulmány felhívja a figyelmünket egy fontos tényre: „Egy ország versenyképessége polgárai tudásától és aktivitásától függ.” Minél többen, minél többet dolgoznak, annál gyorsabban gazdagodik az ország. Magyarország Európa egyik leginaktívabb lakosságával rendelkezik. A maximum 8 osztályt végzettek és a fiatalon nyugdíjba menők mellett a legtöbb munkaerő-tartalékkal a nők népes tábora szolgálhatna. Különböző kutatások kimutatták, hogy nem csak létszámuk, hanem tudásuk miatt is erősítik a nők a munkaerőpiacot és az ország gyarapodását. A megváltozott világhoz kellene alkalmazkodnunk. A megoldás egyszerű lenne: „A női foglalkoztatottság növelésével egyre gazdagabb lesz az ország, és egyre több gyerek fog születni.” Magyarország azonban egyre csak távolodik a megoldástól. „Bőkezűek vagyunk az anyákkal, amíg otthon maradnak, és mostohán bánunk velük, amint vissza szeretnének térni a munkahelyekre.” Az adatok azt mutatják, hogy a magyar nők foglalkoztatottsága egészen addig magas, amíg meg nem szülik első gyermeküket. Ezt követően sorsuk megpecsételődött. A hazai statisztikák szerint „egy nőnek otthon kell maradnia –átlagosan 4,7 évig egy gyerekkel- ha tetszik, ha nem.” A probléma hátterében különböző konfliktusok állnak: Egyik közülük a már említett hagyományos konzervatív családmodellhez való ragaszkodás. Ez sem az ország, sem a családaok érdekeit nem szolgálja. Hatalmas probléma, hogy az országban nincs elég bölcsőde, családi napközi. A kilencvenes években a magyar bölcsődei rendszert ideológiai okokból szétverték. 2004-ben indult be újra a bölcsődeépítési program. De sok helyütt a politkai vezetés számára még mindig sokkal fontosabb egy új szökőkút létesítése, mint egy új bölcsőde felépítése. A lakosság elutasítása is komoly szerepet játszik a bölcsődék alacsony számában. Európa legkozervítavabb országaként a közvélekedés úgy gondolja, hogy a gyermeknek 3 éves koráig az édesanyja mellett a helye. A harmadik probléma az, hogy hazánkban a házi munka nagy része női munka. A háztartásbeli feladatok 80 %-át a nők végzik el. A gyermeknevelésből sok családban csak ők veszik ki a részüket. A fejlett európai országokra a szülők közti munkamegosztás a jellemző. A harmadik probléma magával hozza a negyediket. A munkaadók nem akarják felvenni a nőt, hiszen a legtöbb magyar családban a nőnek kell táppénzre mennie beteg kisgyermekével, a nőnek kell a házimunkát ellátnia, a nő nem olyan megbízható munkaerő, mint a férfi. Ezen a területen is országos szemléletváltásra lenne szükség, hiszen ez a régről hozott szokásrendszer elavult, és a fiatal családok jó részére nézve nem igaz, csak a munkáltatók reakciója nem változik. A fejlettebb európai országokkal szemben hazánkban nem megoldott a nők 4-6 órában történő foglalkozatása, de még az egy műszakos, 8 órás rendben történő alkalmazása sem. Az ördögi kör záróeleme pedig, hogy a nők sok területen kevesebbet keresnek a férfiaknál. Ezért egy családon belül inkább ők kockáztatják a család érdekében az állásukat.
Az országos viszonyok áttekintése után következő cikkünkben a celldömölki anyák munkaerőpiaci helyzetével foglalkozunk.
Forrás: http://epa.oszk.hu/01300/01326/00106/MV_2008_12_03.htm