A Játék- egyszerűen nagyszerű!
A gyermek és a játék elválaszthatatlanok egymástól. A játéktevékenység együtt fejlődik a gyermekkel, a játék által fejődik gyermekünk mozgása, kézügyessége, gondolkodása, kreativitása, szociális érzékenysége. A játék végigkíséri az embert egész élete során.
Kezdetben a csecsemőnek a biztonságot jelentő szülői közelségére van a legnagyobb szüksége. Itt tanulja meg az első hangokat, hallja édesanyja énekét. A játékos mozdulatok, ölbeli játékok segítségével megismeri anyanyelve dallamát és ritmusát. A finom mozdulatokkal kísért éneklés – mondókázás az egész idegrendszert megmozgatja.
A néhány hónapos csecsemő kíváncsisággal telve nyúl a tárgyak felé, azokat megmarkolja, kezeiben forgatja, tanulmányozza, szájába veszi, kinyitja, ütöget vele stb. Amikor már a gyermek képes tárgyakat megragadni, könnyen kézben tartható játékokat tegyünk a közelébe pl: könnyű vékony karika, mint például a játék kulcstartók). Játékok mindig legyenek tiszták, biztonságosak, szájba vehetők.
8-10 hónapos kortól az utánzó játékot figyelhetjük meg a gyermekek tevékenységében: „kukucs-játék”, a tapsolás, integetés. Utánozza mozdulataiban a tárgyak használatát, vagy az énekek, mondókákhoz kapcsolódó mozgásokat. Az utánzás fellelhető még a 2-3 évesek szimbolikus játékaiban is: pl. autó szerelésénél, baba öltöztetésénél, gyógyításánál, a takarítás stb. A gyakorló játék során a gyermek leginkább a háztartásban felelhető tárgyakat részesíti előnyben, ezért minden biztonsággal rendelkező tárgy odaadható számára. Valószínű gyermekünk szívesebben játszik mobiltelefonunkkal, a távirányítóval, a teflonedényekkel, mint az erre a célra vásárolt hasonló játékkal.
Minden életkorban vannak jellemző a gyermek fejődését szolgáló játékok, azonban a legjobb játékok egyben a legegyszerűbbek is. Adjunk a kisgyermek kezében először labdát, egyszerű babát, vigyünk homokozni, játsszon a vízzel is. A gyermek szereti a saját maga által készített tárgyakat, legyen szó gallyakról, kavicsokról. Nagy élmény a közös munka is a szülővel, nagyszülővel, ilyen az állatok etetése, szerelés, tésztagyúrás stb.
Természetesen fontos, hogy a gyermeknek legyenek olyan játékai, amelyek serkenti fantáziáját, fejleszti kreativitását és szociális készségét és a valós élet utánzására ösztönzik. Ilyen játékok a lego, a duplo, a konyhai és barkácskészletek, a szerepjátékok, babák, bábjátékok. Ezek a játékok legyenek a lehető legegyszerűbbek, így serkentik a gyermeket a játékra. A problémamegoldást, a logikus gondolkodást segítik az alakrendezők, egymásra rakható játékok, a kirakók és az építőkockák. A kreativitást és a kézügyességet fejleszti a festék, a zsírkréta, a papír és a gyurma használata is. A különböző méretű labdák segítik a gyermekek mozgáskoordinációját, a labdajátékok nagyszerűen fejlesztik a szociális kapcsolatokat. Az énekkel, tánccal, mozgással kapcsolatos tevékenységek fejlesztik a ritmusérzéket, a koordinációt, a memóriát. Végül, de nem utolsó sorban temérdek könyvre van szüksége a gyermeknek, hisz a képzelőerejét és az elő-olvasási készségeit fejleszti.
Még egy jó lehetőség, ha van a közelben játékklub, ahol a szülők alternatívákat kapnak a vidám együttléthez, a gyermekek szabadon kipróbálhatják és megismerhetik a számukra legvonzóbb játékokat.
Legfontosabb, hogy szenteljünk elég figyelmet gyermekünkre és minden életkorban szakítsunk időt közös játékra. Élvezzük az együtt töltött órákat, és merjünk ismét kisgyermeknek lenni!
Fálmon Erika
szociálpedagógus,
Kerekítő foglalkozásvezető