Könyvet a kezdetektől

Ha gyermekünk van a mese mindig időszerű, hasznos és nélkülözhetetlen. A mese által gazdagodik gyermekünk fantáziája, szókincse, tanít az életről, érzelmi kapaszkodókat nyújt és segíti a személyiség fejlődését. A csecsemő sokkal előbb kezdi megtanulni anyanyelvét, minthogy kimondja az első szavakat. Az újszülött figyelmesen hallgatja édesanyja hangját, figyeli arckifejezéseit és utánozza artikulációját. Később, ha párbeszédről van szó kivárja a másik mondandóját, majd válaszol mozdulatokkal, mosollyal, gőgicséléssel.

Újszülött korban, amikor a 20-25 cm távolságban élesedő látás jellemző a puha leporellókban, pamutkönyvekben megtalálható éles kontúrú formák és a tiszta színek segítik a csecsemő fejlődését leginkább. 3 hónapos kor a tudatos felfedezések ideje, ilyenkor a színeket és formákat egyre pontosabban megkülönböztetik, a mozgó tárgyakat és hangokat észlelik. Féléves kor után a kisgyermeket lekötik a képeskönyvek, a leporellók, felismeri a lerajzolt tárgyakat, a játékot egyik kezéből a másikba teszi. 9 hónapos korban a különböző anyagú tapintós lapozók fejlesztik a gyermek érzékeit, a játékos ujjbújócskákban pedig nagy örömét leli. Egy éves kor körül a kisgyermek már megérti az egyszerű történeteket. Ekkor vezessük be, hogy minden este mesélünk neki. Lehetőség szerint a mese a babáról szóljon, aki reggel fölkelt, reggelizett, és egy-egy séta alkalmával felfedezi a világot. A megelevenedő történetekben a kisgyermek magára ismer, és élményeit megerősítjük benne. 18 hónapos baba jól felismeri a környezetében lévő anyagokat, tárgyakat, a lapozók, a tapintós felfedezők, ujjvezetők ehhez nyújtanak segítséget. 1-1,5 éves korban forgatható képes kockákkal és kihajtható képeskönyvekkel bővíthetjük a kicsi játéktárát, hisz ezekből már tornyot és házikót építhet, a keresgélő, kukucskáló képeskönyvekben pedig sok izgalmas titkot fedezhet fel. Majd két éves korban, amikor a testi, szellemi és szociális készségei lendületesen fejlődnek és egyre önállóbb a kisgyermek tárgyképeskönyvet is adjuk a kezébe. A könyvek kemény lapjain egy-egy ismert, a gyermek életében előforduló tárgy vagy cselekvés látható, határozott körvonalakkal. Ezek a könyvek játékosan ismertetik meg a színeket, ellentéteket, formákat vagy egy nap eseményét (a fogmosást, étkezést, a közös játékot vagy az elalvást). Ezekben az ellentétek, a különböző jellemvonások, a többszöri ismétlődések és hangutánzások keltenek érdeklődést és szereznek örömet. Három éves kor körül a kirakókönyvek és mágneskönyvek tovább segítik a jól kifejlődött finommotorikus mozgást; a gyermek már a hüvelyk-, a mutató- és a középsőujját is használja ahhoz, hogy lapozni tudja a könyveket. Ebben a korban a jó könyv könnyen érthető, egyszerű szereplőkkel, ismerős állatokkal, emberekkel, tárgyakkal nyújt örömteli foglalkozást mind a mesélő mind a hallgató számára. Lehet, hogy elsőre csak a rím és a szöveg dallama, a ritmus ragadja meg a kisgyermeket ezért a versikét minél többször szeretné hallani, még akkor is, ha már kívülről tudja. A mondókákat, gyerekverseket mondjuk el sokszor a ritmust hangsúlyozva, tapsoljunk hozzá, esetleg mutogassuk el. A népköltésekhez mindig visszahúz a szívünk, ám a klasszikusokról se feledkezzünk meg: Gazdag Erzsi, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Kormos István, Weöres Sándor versei vidám percekkel ajándékoznak meg bennünket.