Mesebeszéd? avagy tudnivalók a gyermeki beszédfejlődésről
Az új életmód folyóirat (V.évf./ 2012/3-4.) Szemünk fénye rovatában egy nagyon érdekes cikk található Mesebeszéd? címmel. Ennek tartalmát foglaljuk most össze az anyák számra, hiszen megtudhatunk belőle mindent, amit a gyermeki beszéd fejlődéséről 1 és 2 éves kor között tudni kell. A gyermek az első szülinapja körüli időszakban már használgat pár szót. A beszéd előfeltétele az aktív cselekvés, helyváltoztatás, az őt érő ingerek sokasága. A gyermeki beszéd kialakulásában és fejlődésében a szülőknek, különösen a babával egész nap otthon levő anyának rendkívül fontos szerepe van. Egy adott tárgyat (pl. egy labdát) az anya használat közben nevén nevez. Mire a gyermek több helyen is lát labdákat, mire megtapasztalja, hogy az milyen tulajdonságokkal rendelkezik (gömbölyű, gurul,…), addigra kialakul benne, hogy a labda hangsorral mit jelölnek, mit neveznek meg a felnőttek. Miután ezt megértette, igyekszik kimondani a szót. Először valószínűleg nem teljesen, vagy nem helyesen, de a fejében konkrétan ad adott tárgyhoz kötve. A beszéd első szakaszában ugyanazzal a hangsorral több szóra is célozhat. A „te” jelentheti a tejet, a teát, a tesséket egyaránt, de az adott szituáció és a szövegkörnyezet segít a felnőttnek abban, hogy megértse, mire céloz a gyermek.
Az egyes szavakat teljes mondatként is használják a kicsik. Például az „anya” szó lehet az anya megszólítása is. De ha a szó kérdő hangsúlyt kap, akkor már kérdést is takarhat: „Anya?”= Hol van az anya?” Vagy ha az anya szó kimondása közben az anya táskájára mutat a gyermek, akkor talán azt mondja, hogy: „Ez anya táskája.” Tehát a szavak kimondásának dallama ebben a korban rengeteget elárul arról, hogy mit szeretne kifejezni vele a baba, a kisgyerek. Ekkor mondandóját nagyrészt még csak a közvetlen környezete érti. Az sem meglepő, ha a szavak jelentését kiterjeszti a kisgyerek. Például az összes négylábú állatot „vauvauként” nevez meg. Más szavak jelentését leszűkítheti. Előfordulhat, hogy a „papu” hangsor csak az ő papucsát jelentheti, az anyáét, apáét, testvérét már nem.
A gyermek növekedésével a szókincse egyre gyarapodik és a szavak jelentése egyre pontosabbá válik. Az eddig csak megértett szavakat egyre gyakrabban használja aktívan. Ha a szavak alakját némileg eltorzítja, attól a szülőknek nem kell megijedniük. A továbbiakban megjelennek az első rövid kérdések: „Mi ez?”, majd a két- három szóból álló szókapcsolatok. Ezt követi a toldalékok használata: „apáé”, „babával”. A szülőknek azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy ebben a korban hatalmas különbségek lehetnek két gyermekbeszéde közt. Ha az ugyanannyi idős szomszéd kisfiú már mondatokban beszél, de a mi gyermekünk még csak pár szót használ, ne ijedjünk meg, ez természetes.
Következő cikkünkben megosztjuk Veletek Elges Renáta logopédus arra vonatkozó tanácsait, hogy mit tehet a szülő gyermeke beszédfejlődésének érdekében!